Alulértékeljük folyóinkat

Folyóink kétmilliárd ember számára nyújtanak ivóvizet, élelmiszertermelésünk 25 százalékát biztosítják, hazánkban pedig négymillió ember vízigényét elégítik ki. Mégsem kezeljük megfelelően őket, ez pedig komoly kockázatokkal jár.

A Valuing Rivers ("A folyók értékelése") című jelentés - amelyet az idei Víz Világhét első napján, augusztus 26-án hoztak nyilvánosságra - rámutat: az a gyakorlat, miszerint a folyókra leginkább víz- és energiaforrásként tekintünk, komoly kockázatokkal járhat. Ezáltal ugyanis a folyók további, rendkívül fontos "szolgáltatásainak" fennmaradását veszélyeztetjük - az édesvízi halászattól és horgászattól kezdve a természetes árvízvédelmen át az hordalékszállításig. Ezekből az ökoszisztéma-szolgáltatásokból több százmillió ember profitál, ennek ellenére a döntéshozók ezt továbbra sem veszik figyelembe. Azonban ha ezek megszűnnek, akkor hatalmas kríziseket okozhatnak.

Ivóvíz, öntözés és táplálékforrás

Számos kultúrában és vallásban betöltött központi szerepük mellett az egészséges - és különösen a szabad áramlású - folyók rendkívül értékes előnyökkel bírnak az emberek számára - mutat rá a jelentés. Világszerte kétmilliárd ember ivóvízkészlete származik közvetlenül a folyókból, valamint 500 millióan élnek olyan deltákon, amelyeket csak a folyók által szállított hordalék képes fenntartani. A Föld élelmiszertermelésének 25 százaléka függ a folyóvízzel történő öntözéstől, illetve évente legalább 12 millió tonna édesvízi halat fognak ki, ami több tízmillió embert lát el élelemmel, megélhetést nyújtva a halászoknak is.

A nem megfelelő kezelés aláássa a gazdaságot

A jelentés rávilágít arra, hogy a folyók szűk látókörű megközelítése mennyire költséges az egyes gazdaságok számára, valamint, hogy a jövőben még nagyobb veszteségeket eredményezhet a közösségek és országok gazdálkodásában. Már most a világ GDP-jének 19 százaléka a vízbiztonságot tekintve magas vagy nagyon magas kockázatú vízgyűjtőkhöz köthető. Miközben már a vízgyűjtők elfeledett területei, a világ folyótorkolatai - mint például a Gangesz, az Indus, a Mekong, a Nílus vagy Ázsia leghosszabb folyója, a Jangce deltája - is egyre süllyednek és zsugorodnak.

"A halászat összeomlása és az eltűnő folyótorkolatok csak két példa arra, milyen hatalmas járulékos károkhoz vezet, ha alulértékeljük a folyók jótékony hatásait - mondta Stuart Orr, a WWF Vízvédelmi Programjának vezetője. - Sürgősen át kell alakítani a folyók kezelésére irányuló nézeteinket, különben mind a gazdaságot, mind a fenntartható fejlődésre irányuló törekvéseket veszélybe sodorjuk" - tette hozzá.